• Gyöngyösi Atlétikai Klub - 3200 Gyöngyös, Egri út 23.

Hírek

Örök törvény: jó csapatnak van szerencséje

Sajnos ma sem mi voltunk a "jó csapat"

A bajnoki címre hajtó ESMTK otthonába érkeztünk, és - bár az elmúlt másfél évben háromszor is ikszeltünk velük - nem mi voltunk a mérkőzés esélyesei.

A hazaiak nagy iramban kezdték a találkozót, látszott, hogy minél előbb meg akarják szerezni azt a bizonyos megnyugtató, vezető gólt.

Fehér Imre és Rédei Milán azonban kitűnően zárt össze a védelmünk közepén, gyakorlatilag helyzet nélkül ment le az első negyedóra. Ezután sem záporoztak a helyzetek sem az egyik, sem a másik oldalon, azonban a Liza lendülete is megtört. Gyakorlatilag egy kiegyenlített küzdelem alakult kis, egyik csapat sem tudott a másik fölé nőni.

Amikor már azt gondoltuk, hogy a jól megszokott döntetlennel zárjuk a félidőt, jött Fortuna, és nem mellénk állt... Egy 18 méterről közepesen erősen elvégzett szabadrúgás tartott egyenesen az el sem vetődő, középen álló Halasi ölébe, azonban előtte pont eltalálta Petrezselyem Tamás csípőjét, így kapusunk tehetetlenül nézte a megpattanó labda útját a rövid sarok felé... 1-0.

Még fel sem ocsúdtunk szerencsétlenségünkből, amikor egy félpályán kialakult kavarodásból egyszercsak a bejátszottánk a védelmünk mögé üres területre, ahol a leshatárról kiugró Soós egyedül léphetett ki. Kirobbanó kapusunk felett elpörgette a labdát, ezzel szinte lemásolva a 'szolnoki-szitut': öngólra rögtön még egy gól... 2-0.

Lógó orral vonultunk az öltözőbe, és kifelé jövet sem néztünk ki jobban. Nem tudtunk helyzeteket kialakítani, nem volt bennünk a gól. Laurinyecznek persze akadt helyzetecskéje, Niedermüller is lőtt kapura, Forgács is próbálkozott, Gábriel is rászúrta 20-ról, de nem emelkedett meg a hazaiak vérnyomása...

Régi  ismerősünk, Bartha Roland állt be csereként, és ha már beállt meg is iramodott, Papp Máté szerelte amolyan 50-50-szituban a 16-oson belül. A játékvezető a 11-es pontra mutatott. Azért írtam, hogy 50-50, mert a hazaiak vezetőedzője a szituációtól elfordulva mosolygott, néhány játékosunk pedig nem az ítélet, hanem a szabálytalanság miatt bosszankodott. Roland elmondása szerint egyértelmű büntető volt... Mint ahogy Nagy Richárd is egyértelművé tette a vereségünket: nagy erővel, pontosan kilőtte a jobb sarkot. 3-0.

Szerencsétlen időben, szerencsétlen módon kaptunk két gólt, pedig a játékunk ma nem volt rossz, bár támadásaink nem igazán voltak hatékonyak. A három gól ellenére is azt kell mondanom, hogy két belső védőnk nagyon magas szinten játszott ma, és erre a továbbiakban is nagy szükség lesz...

Merthogy most már nem nagyon kaphatunk gólt, gólokat... Hét mérkőzés van hátra: a jelenlegi tabella alapján játszunk még az 5., 6., 9., 10., 13., 15. és 16-ik helyezettekkel. Mondani sem kell, a három utolsó ellen muszály három győzelmet aratnunk, a maradék négy mérkőzésen pedig további 4-5 pontot kellene levadászni. És még akkor a többiek további eredményeiért is kell szurkolnunk. Szóval nem lesz könnyű menet.

De meg kell próbálni! Hajrá GYAK!

Interjúk: Török János, Turi Zoltán, Rédei Milán.