• Gyöngyösi Atlétikai Klub - 3200 Gyöngyös, Egri út 23.

Hírek

Magas színvonalú mérkőzés, erős ellenfél

GYŐZELEM!

A mérkőzés közvetítése itt olvasható.

Ismét 5-4-1-es hadrendben kezdtük a mérkőzést védekezésben. Baloldalon Barthának, jobb oldalon Tóthnak kellett támadásban felérnie a center Csoszánszkihoz. A belső hármasunknak - Petrezselyem, Fehér, Rédei - szinte csak védő feladata volt, a két szélső védőnek - Forgács, Wild - viszont a támadásokból egyértelműen ki kellett venni a részüket. Belül Tarnai és Ondrejó pedig a box-to-box középpályás munkát kellett végezniük.

A kis-Loki egyből támadólag lépett fel, mi viszont egyértelműen a biztos védekezésre kívántuk építeni a támadásokat. Az 5. percben egy felívelt labdát Csoszánszki vett le, és tartott meg, amíg le tudta tenni az érkező Barthának. Az ő segítségére Forgács sietett, és úgy passzolták ki a védőket, hogy "hajszobrászunk" tisztán tudott az alapvonal felé robogni. Aztán - ahogy azt kell - viszonlag erősen tette középre a labdát, ami mindenki előtt elrobogott, és a hosszú oldalon tisztán érkező Wildet találta meg. A pattogós labdát megszelidítve a becsúszó védő érkezése előtt az ötös sarkáról ellőtte a hosszú sarok felé. A kapus nem védhetett, korán megszereztük a vezetést! 1-0.

Wild ma az ellenfél lábát akasztotta össze...

A bíróról hamar kiderült, hogy nem tűr semmiféle kommunikációt: összesen három sárgát kaptunk, mindhármat szövegért...

A 15. percben minket kontrázott meg az ellenfél, és egy egyébként jó indításba Rédei kotort bele. Azonban két csatár is kilépett: nem lett jó az egyiknek, de így jó lett a másiknak. Damásti egymaga vihette a kapusra a labdát, és szépen a jobb sarokba helyezett. Ladányinak esélye sem volt. 1-1.

A gólváltás után mindkét csapat úgy érezte, hogy 'van még ebben'. Mindkét oldal rákapcsolt. A DVSC jóval többet birtokolta a labdát, ráadásul a mi térfelünkön, de igazi gólveszélyt inkább mi jelentettünk. Egy jó támadást Tóth Olivér fejezett be egy ballába lövéssel. A kapus szemmel védett, centikkel ment mellé. Majd megint Tóth futott el, centerezett Barthának, aki kicsit furcsán ért bele, de az elmozduló kapussal ellentétesen gurult a labda a gólvonal felé, azonban a kapufáról kipattant.

A 37. percben BL-perceket tartottunk... Rédei indított a jobb oldalon. Tóth segítségével Wild vitte alapvonalig a labdát, ahol Levandowski-módjára átjátszotta védőjét. Középre ívelt, és a 16-os vonalán Csoszánszki kapásból rúgta a kapuba a labdát, akárcsak Suarez az Internek. 2-1.

Lehet, hogy a kapáslövésekről beszélnek...?

Előnnyel mentünk a szünetre, de mindenki tudhatta, hogy nincs lefutva a mérkőzés. A vendégek folyamatosan mindent megtettek a gólszerzésért, és látható volt, hogy ez egy jó csapat, jó játékosokkal, jó felfogással.

A második félidőt ennek megfelelően kezdték: 5 percig labdába se értünk, csak ők támadtak. Utána is ők uralták a mérkőzést, még ha időnként ki is tudtunk szabadulni. Igazi gólhelyzetünk ekkor csak egy akadt: a 65. percben Tóthnak nem maradt választása, a védők között egy kapáslövést kellett elvállalnia, sajnos egy méterrel fölé.

A másik oldalon Ladányinak viszont bravúrra és szerencsére is volt szüksége. Egy távoli, de erős szabadrúgást ütött oldalra, majd a bal oldalunkon elfutó csatár lövését imádkozta a felső lécre. A 82. percben pedig óriási bravurt mutatott be. 18 méterről kapott egy lövést, ami szállt mindenhogy a kapu felé, csak éppen egyenesen nem, de sikerrel ütötte szögletre. A sarokrúgás után se Ladányi, se a szerencse nem mentett, de még mindig ott volt Forgács, aki a gólvonalon állva mentett.

És aztán a futball örök szabálya... Kimaradt gólhelyzetek az egyik oldalon, nem jöhet más, csak a bosszú...

A térfelünk közepén Petrezselyem került szorult helyzetbe, azonban a labda kivágása helyett felnézett, és 40 méteres felívelése egyedül találta a leshatárról tökéletes ütemben kiugró Barthát. Kicsit jobbra tolta Roland, érkezett a kapus, no meg az alábökés, és a 85. percben a mindent eldöntő harmadik gól. 3-1.

Bartha (középen) Petrezselyem labdájánál nem fintorgott...

Ennek a győzelemnek a három pont mellett az növeli az értékét, hogy egy technikás, gyors, erőszakos, építkező, masszív csapatot vertünk meg. Voltak persze hibáink, de a játékosok egymást kisegítve, csapatként működtek jól. Jól védett a kapus, jól védekeztünk, jól szűrtek-építkeztek a középpályások, és betaláltak a támadók. Lehet persze még jobban-jobban játszani, de úgy érzem felszálló ágban vagyunk, és most már a játékosoknak el kell hinniük, hogy akárkit meg tudnak verni.

Jövő héten (szombaton!!!) Putnokra látogatunk. A közelmúltból szinte csak rossz emlékünk van róluk... Önmagukhoz képest most ők sem olyan erősek, és a mai mentalitásunkkal és játékunkkal minden ijedtség és félelem nélkül kell pályára lépnünk, és akkor haza lehet hozni az újabb három pontot!

Hajrá GYAK!

Nyilatkozatok:

Varga Attila: Nagyon fontos volt ez a mérkőzés, mert játszottunk már korábban is jól, de különböző okok miatt az eredmények nem jöttek. Ezúttal igazi csapatjátékot mutattunk be, a játékosok sokat tettek azért, hogy számunkra kedvező eredmény szülessen. Megérdemelten nyertünk.

Szatmári Csaba, a DVSC II. vezetőedzője nem kívánt nyilatkozni senkinek.

Bartha Roland.