• Gyöngyösi Atlétikai Klub - 3200 Gyöngyös, Egri út 23.

Hírek

Kötelező volt - hoztuk

Azért nem volt könnyű...

A mérkőzés közvetítése itt olvasható.

Tudtuk, hogy nem lesz könnyű, bármennyire is pont nélkül állt a mérkőzésünk előtt a Mezőkövesd, lehetett tudni, hogy nem rossz csapat.

Pláne, amikor megláttuk a sorsolást, hogy a válogatott mérkőzése miatt tartott NBI-es szünetben fogunk játszani egy "második csapattal". Ez ugye mindig magában rejti a veszélyt, hogy a 'visszajátszók' miatt egy jóval erősebb gárdával futunk össze...

Tulajdonképpen erről nem volt ma szó, mindössze a center, az NBI-ben egy gólos Jurina Marin erősítette a "fakót". De hát, mindig az ellen kell játszani és megpróbálni legyőzni, aki éppen a pályán van...

Jól kezdtük a mérkőzést, Bartusz ugrott ki a védők közül, de nem tudta tökéletesen ellőni, így a kapus lábbal hárított. Ezután a vendégek jutottak el kétszer a kapunkig: egyszer mellé lőttek, egyszer azonban Szalaynak kellett mentenie. Figyelmeztető jelek voltak ezek...

Magunkhoz is tértünk, és magunkhoz ragadtuk az irányítást. Jó 20 perc telt el, amikor egy támadásvezetésnél Földi tolta meg a labdát 20 méterre a kaputól, csak szabálytalanul tudták megállítani, egész egyszerűen felborították. A bíró befújta a szabadrúgást, ami egy kiváló ballábas szögből következhetett... Mindenki tudta, mi következik.

Gohér tette le a labdát. És a kapuba lőtte. 1-0.

Olyan egyszerű ez, ha ő van ott. De tényleg, a rövid felsőbe, a sorfal mögé, a kapusnak esélye sem volt.

Öt perccel később ismét Földi "akciózott" a középpályán, ezúttal azonban nem tudták felrúgni sem. Így egy tökéletes kiugratással vétette észre magát. Az első percekben ugorhatott ki ugyanígy Bartusz, és most is ő futotta le a védőit. Próbálták kiszorítani, és ezúttal csatárunk nem tétovázott, ballal rúgta a rövid sarokba a labdát. 2-0.

Ezután egy kicsit magukra találtak a vendégek, de az utolsó 10 perc megint a miénk volt. Leszámítva az utolsó percet, utolsó momentumot... Egy ballábas lövés zúdult a kapunk felé, és Szalayn már túl is jutott, de a felső kapufa mentett... Azért jobb volt 2-0-lal az öltözőbe vonulni, mint 2-1-gyel lett volna...

Egyértelmű volt, hogy nem szeretnénk úgy járni, mint a Tiszafüred ellen, amikor szintén kettővel mentünk a szünetben, aztán ugye...

Nekirontottunk a vendégeknek, igyekeztünk megszerezni a harmadk gólt. Bartha vitt végig szinte egyedül egy szöglet utáni kontrát, 16-ról lőtt a rövid sarok felé, ami kicsit meglepte a kapust, de nem eléggé. Ha gól, szép, így viszont azt mondjuk, középre kellett volna passzolni...

Óvatosságból "elkövettünk" két cserét, Földi és Eichenvalder is kapott egy-egy rúgást, így lejöttek a pályáról, Májer és Tajti érkezett.

A vendégek összekapták magukat, kezdtek jobban ránk jönni, a játékvezető pedig elkezdett furcsán fújkálni... Mindegy, mi inkább a nyomásból kiszabadulva ismét kiugrattuk Bartuszt, aki a szögletzászló irányába indult meg védővel a nyakán, és a kimozduló kapus mellett próbálta elrúgni a labdát keresztbe. Ez sikerült is, de sajnos a kapufa mellett is elgurult a labdája kb. 10 centivel. Sebaj majd másodikra...

Végül is nem neki adatott meg a lehetőség, hanem a három cserénk hozta össze a harmadik találatot!

Ismét a mi kapunk előtt folyt a játék, és nem elrúgtuk vaktában a labdát, hanem Májer hozta ki a bojból, és a felezőnél startrakész Molnárt ugratta ki, merthogy közben ő is bejött a sokat dolgozó Pölöskei helyett. A vonal mellett indult meg, és próbált ugyan befelé húzni, de jól zártak vissza a védők, a 16-os vonalánál kénytelen volt megállni. Mi kicsit le voltunk maradva, így cserecsatárunk elkezdett cselezgetni az alapvonal felé, hogy időt nyerjen a többieknek felérni a támadáshoz. Ekkor Tajti hangos szóval kérte a labdát, és ha már kérte, meg is kapta. Molnár visszpasszolta, fiatal középpályásunk pedig kapásból a rövidsarokba lőtte nagy erővel a labdát. 3-0, végleg eldőlt!

Az utolsó percben még Szalay hárított egy fontosat. A győzelmünk persze nem forgott veszélyben, de - gondolom - neki is fontos volt, hogy végre kapott gól nélkül hozzunk le egy mérkőzést. Ez is sikerült!

Sajnos az utolsó másodpercben még Bartusz kapott egy óriási rúgást, de remélhetőleg ő is, és a többiek is kiheverik ennek a mérkőzésnek a tüskéit, fáradtságát, mert szerdán ismét pályára kell lépni, méghozzá idegenben, Zuglóban.

A csapatban több jó teljesítmény volt ma, valahogy az látszódott, hogy ezt a meccset nem egy-egy jó teljesítmény miatt hoztuk, hanem valóban csapatként tettük a dolgunkat! Nyolc forduló telt el, szinte meccsről meccsre látszik, hogy egyre érettebb játékot játszunk, egyre jobban érzik magukat és egymást a játékosok. Mindenki teszi a dolgát, és az nem kevés!

Szerdán élcsapathoz látogatunk, akik ráadásul ma nem játszottak, tehát biztosan pihentebbek lesznek. De hát, most így kell ellenük játszani, és így kell megpróbálni őket legyőzni.

Hajrá GYAK!

Nyilatkozatok: Simon Antal, Elek Norbert (Kövesd), Rédei Milán.