• Gyöngyösi Atlétikai Klub - 3200 Gyöngyös, Egri út 23.

Hírek

Hatpontos mérkőzés volt

Hármat szereztünk!

A teljes mérkőzés itt tekinthető meg.

Új szakvezetővel vágtunk neki ennek a mérkőzésnek, melyről mindenki tudta: MEG KELL NYERNI! De tudták ezt a vendégek is, illetve nekik is ugyanez volt a képlet. 

Ennek megfelelően mindkét csapat támadólag léptek fel, így jó mérkőzésre készülhettünk az első percek alapján. Annyira jóra, hogy már a 10. percben mindkét a kapu előtt 2-2 nagy lehetőség adódott. Fontos különbség, hogy míg a vendégek kihagyták lehetőségeiket, addig mi mindkettővel éltünk!

Márkus szerzett vissza egy labdát az ellenfél térfelén, majd Földivel kipasszolták a kettejükre egyedül maradt vendégjátékost, ezután pedig a jó ütemben kilépő Bartuszt találta meg fiatal irányítónk egy mesteri kiugratással. A védő lába mellett elment a labda, Bartusz maga elá vette, és a kirobbanó kapus lábai között a kapuba gurított. Nem volt csúnya gól! 1-0.

A 10. percben aztán megint Márkus és Bartusz akciózott. Egy kirúgást Marci csúsztatott meg fejjel Dani felé, aki levette, majd két becsúszó lábat is elkerülve indult meg. Ekkor az érkező Márkus elé tálalt, akit egy kicsit megbillentettek éppen kívül a 16-oson (én megfújtam volna...), de nem adta fel, föltápászkodott, majd estében még kapura piszkálta volna a labdát. Blokkolták, majd a lecsorgót, nagyon röviden kipasszolták a védőt. Ekkor jött az őserő-Pölöskei, és közel 30 méterről rádurrantotta. Az ilyen lövésekből szoktak lenni a "stadioncsúcsok", de Pölő kaput talált, igaz kapust is. Azonban a vendégek fiatal kapusa Gulácsi-formát mutatott ennél a lövésnél, de az izlandi félét: a kezei között a hálóba pottyant a labda. 2-0. 

Jöttek persze a vendégek, de bizonyára elkeserítő lehetett, hogy minkét alkalommal, amikor egy nagy helyzetük kimaradt, szinte az ellentámadásokból azonnal gólokat szereztünk...

Közel félóra elteltével egy kicsit változott a helyzet, nem volt nagy helyzetük, csak egy szélre felívelt labdájuk. Ezt azonban Bódi lefülelte, - avagy lefejelte... -  Földi pedig még rátett egy kicsit. Bartusz a center pozíciójából a saját térfelére visszahúzódva szedte össze a labdát a balszélen, és azonnal a kapu felé indult. A kissé bepánikoló bábonyi vagyalabda-vagyababa módján rácsúszott csatárunkra, de pont nem az, aki egy sima gáncsolástól elesne... A 16-os vonaláig vitte fel, majd ott felnézett, és látta, hogy középen két védő szorításában érkezik Eichenvalder, a hosszú oldalon pedig Gaal tisztán. A tekintetéből a védők azt olvasták ki, hogy Gaalt szeretné választani, de tizenegyesünk lefülelte a hosszúra szánt labdát, és a labdaátvétellel a két védő szorításából tiszta kilépás lett. Tíz méterről  meg a kapussal szemben ugye nagyanyám is két cekkerrel... Eichenvalder kifordította a belsőjét és a hosszú sarokba passzolt. 3-0. 

Aztán a 42. percben elnéztünk egy szögletet. Tarnai egyedül ment ki kilenc méterre, de ketten végezték el, kipasszolták védőnket, és 18 méterről Mezőssy suhintotta kapura. Nem volt bivalyerős lövés, de kicsit pattogós, és Szalayt ez megzavarta, bepattogott mellette-alatta... 3-1. (Az operatőr sem számított a kis szögletre...)

Ami azonban ennél is nagyobb baj volt, hogy az utolsó másodpercekben gyorsan elvégeztünk egy kis szögletet mi is, Eichenvalder csinált meg egy cselt a büntető területen belül, és ott felrúgták/feldobta magát. A játékvezető sárgát adott neki, amiből ez már a második volt, úgyhogy piros.

Egy félidőnyi emberhátrányra készülhettünk tehát.

4-4-1-re álltunk át, a szakvezetés a sárgás Bódi helyett a villámléptű Molnárt küldte be előre, Bartusz pedig visszazárt a balszélre, ahonnan Földi lépett hátrébb eggyel.

Az 58. percben aztán megint a szokásos forgatókönyv következett: a vendégek jöhettek oldalról, középre játszottak, és ott 20 méterről lőhetett a cséká, aki hatalmas bombát eresztett meg. A felsőkapufáról lepattant a labda a golvanalon kívülre/belülre, a játékvezető pedig továbbot intett. Szalay a viták elkerülése végett azonnal előrerúgta a labdát, amire Molnár startolt rá. Előle tisztáztak, de Pölöskei szedte össze, és az időközben jobb oldalra helyezkedő egy szem csatárunkat ugratta ki. Ő befelé húzott, egy védőt elküldött gyufáért, és a többi földbegyökerezett védő szeme láttára másodperceken keresztül mérhette föl, hogy hogyan kéne ezt megoldani. Aztán egyszerűen odapasszolta a centerpozícióba került Pölöskei felé, aki a lába között átengedve a labdát a háta mögött sarkazott a kapuba. 4-1. 

A 70. percben Földinek kellett védekeznie, akinek Bartusz is besegített. Bár ne tette volna, mert a közbelépése nyomán pont Faggyas elé került a labda, aki jó center módjára lefordult Rédeiről, és belőtte a vendégek második gólját. 4-2. 

A lefújás után még a vendégek csapatkapitánya megkapta második sárgáját, de ez már az eredmény szemponjából lényegtelen volt.

Az edzőváltás után 4-2-re nyertük meg azt a meccset, amit mindenképpen meg kellett nyernünk, ráadásul a második félidőt 10 emberrel játszva hoztuk 1-1-re.

Az egész csapat küzdött, hajtott, megszakadt a pályán, és valljuk meg bátran, jól játszottunk! Jó csapat voltunk, de a jók között is a legjobb Pölöskei volt ma, aki - nem mellékesen szerzett két gólt, de ezt leszámítva is - egyértelműen a mezőny legjobbja volt! Az ő teljesítménye mellett egy Bartuszt, aki gól-gólpasszal hozta le a mai meccset, már meg se említünk... Ja, de. :-)

Egy - ezek szerint - gyengébb csapat ellen jól játszottunk, jövő vasárnap pedig egy jobb csapat ellen kell megmutatnunk, hogy mit tudunk. Ha ilyen mentalitással fogunk pályára lépni, akkor bármi is lesz az eredmény, dicséret fogja illetni a fiúkat. Megjegyzem: ilyen mentalitású csapatot bárkinek nehéz lenne felülmúlnia, úgyhogy HAJRÁ! Nincs legyőzhetetlen ellenfél!

Hajrá GYAK!

Nyilatkozatok:

Dávid Zoltán

Nagy-György Gábor