• Gyöngyösi Atlétikai Klub - 3200 Gyöngyös, Egri út 23.

Hírek

Egy pontot szereztünk...

...de sokat veszítettünk

A mérkőzés közvetítése itt olvasható.

Legfontosabb persze, hogy bravúros egy pontot szereztünk, de sajnos nem ezek voltak a legfontosabb események a mérkőzésen. Az első félidőben Rédei Milán szerelt a térfelünk közepén, és és egy fájdalmas kiáltás után lent maradt a földön. Elsőre is látszott, hogy nagy a baj, mert szinte spárgába ment le a labda megszerzése érdekében, de később elmondta, hogy ebben a feszített helyzetben a bal lába kicsúszott alóla, és sajnos hangja is volt... Az első diagnózis alapján a combhajlító izmában keletkezhetett részleges szakadás, és ha "csak" ennyi, akkor legalább egy hónapos kihagyás vár rá.

Ha ez még nem lett volna elég, a második félidőben még egy védőnk került hasonlóan szerencsétlen szituációba. Bartha Balázs szintén egy szerelési kisérlet közben ütközött ellenfelével, aki az ütközés után ráesett a már földön fekvő védőnk vállára. Őt is le kellett cserélni, az ő játéka is hetekre bizonytalanná vált.

És akkor ezek után a mérkőzésről...

Negyed óra sem telt el, amikor szinte lemásoltuk az első salgótarjáni gólunkat. Most úgy indult, hogy Bartha átkeveredett a bal oldali védő helyére, felnézett, és felezővonal és az oldalvonal találkozásánál kiugrásra kész Gaal hangos szavára ballal belöbbölte az ellenfél térfelére a labdát. Apró szélsőnk faképnél hagyta jobbhátvédet, a belső védők pedig centerezésre számítva nem léptek ki rá. Akkor hát, gondolt egy nagyot villámléptű szélsőnk, elkezdett befelé is húzni egy kicsit. Az ötös sarkáig tehette meg ezt, de onnan nem is akart továbbmenni, a kapus lába mellett a kapuba lőtte a labdát. Lássuk be, azért így elég könnyű dolga van az embernek, ha az összes védőnél gyorsabb... 0-1.

A hazaiak kapcsoltak, hogy itt még bajba is kerülhetnek, hiába a már évek óta tartó hazai veretlenségük, de komoly helyzetet nem tudtak kialakítani.

Aztán a félórához közeledve, Gohér nézett fel egy labdakihozatálnál, és meglátván, hogy ezúttal Molnár áll a felezőnél kiugrásra készen a bal oldalon, ő is megpróbálkozott egy indítással. A jobbhátvéddel csapott össze a most először kezdőcsapatba jelölt csatárunk, és meg is tolta a labdát mellette, majd megiramodott a kapu felé méghozzá bántóan nagy sebességkülönbsággel az imént még mellette álló, a labdáért harcoló védőjéhez képest. A belső védők őt is nagyjából az ötös sarkánál érték utol, ezért egy kicsit balra dőlve, egy kis kiflit beletéve a lövésbe, a hosszú oldalra helyezte a labdát, gól. 0-2. Ezzel nem csak azt intézte el, hogy immár kettővel vezettünk, de azt is, hogy a hazaiak a 31. percben lecseréljék jobbhátvédjüket...

Ekkor már erősödtek a negatív hangok a lelátóról, és sajnos jött Rédei sérülése is. Ráadásul valami oknál fogva nem akarta az asszisztens megengedni Májer Péternek, hogy pályára lépjen sérült csapatkapitányunk helyére, így közel 10 percet emberhátrányban játszottunk. Mindenesetre a félidőre két gólos előnnyel mentünk egy olyan csapat ellen, aki - egyedüliként a Keleti csoportban - idén még nem szenvedett vereséget...

Na, ennek megfelelően nekünk is estek a szünet után! Sorra jöttek a támadásaik, és már a kontráinkban sem volt annyi veszély, mint előtte.

Aztán az 58. percben a 16-osunkon belül pattogott a labda, és csak röviden sikerült felszabadítanunk. Ráadásul úgy, hogy gyakorlatilag egy lövésre letett labda lett a tisztázásból... A jól érkező Schrammel Ádám nem is tétovázott 18 méterről vágta a labdát a léc alá, Erdei tehetetlen volt... 1-2.

Tíz perccel később sajnos egy nagyon hasonló szituációban az ide-oda pattogó labda egyszercsak az öt méteren álló házigólkirály elé pattant, aki persze ilyen távolságból nem hibázott, Erdei ismét kiszolgáltatott helyzetben kapott gólt, ezúttal Murai Sándortól. 2-2.

Nagyon sok volt még hátra, és ekkor még jött Bartha sérülése is, Simon Antalnak ismét át kellett szerveznie az egész csapatot. Jónéhány játékos került a kényszer okán olyan posztra, amiről egyébként lehet, hogy már hallott életében...

Nehéz volt a második félidő fele, nyomtak a hazaiak, sokszor csak nyomoztuk a labdát, és ekkor már kijött az is, hogy míg mi 4 napja játszottunk egy mérkőzést, addig ők másfél hete.

De álltuk a sarat! Még úgy is, hogy újabb "három válogatottság" érkezett a pályára Hrepka Ádámmal. (A 9-szeres válogatott Balogh Béla kezdőként végigjátszotta a mérkőzést.)

Az egész csapat hősiesen küzdött, de ki kell emelni Pölöskei Pétert, aki 70 percen át birkozott a védőkkel centerként, majd jó 20 percet játszott közvetlenül a védelem előtt szűrőként, sőt gyakran hátra sodródott szinte már belső védőnek, és ott tette a dolgát, fejelte-rúgta messzire a labdát a kapunktól.

Tárgyilagosan nézve: két gólos előnyről döntetlent játszani nem olyan jó. De! A tabella hátsó régiójában elhelyezkedve egy veretlen csapat otthonába utazva ki ne írná alá előre az 1 pontot? Hát ennyit értünk el! És ez nem sok, de nem is kevés! Ha azt vesszük, hogy a BVSC legutóbbi hazai bajnokiján ötöt rúgott a Hatvannak válasz nélkül, akkor ez a 2-2 megint csak értékesnek mondható!

Mindenesetre vasárnap a Sényő ellen biztosan nagyon felforgatott csapat fog játszanai. Rédei és Bartha hiányában találnunk kell két belső védőt. Csapatkapitányunk eltiltásakor Borbély Zsombor játszott a helyén, azonban sérülés miatt szinte biztosan nem lesz a csapatban ő sem, és akkor elöl még Bartusz játéka továbbra is kérdéses...

Szép feladat, hajrá GYAK!

Nyilatkozatok: Simon Antal, Molnár Marcell.

 

 

 

A hazaiak vezetőedzője eltiltását tölti, így helyette Szabó Zoltán, asszisztensedző mondta el véleményét a mérkőzésről: az első félidőben kaptunk két gólt és nagyon gyengén játszottunk. A második félidő ezzel ellentétes volt, sokat támadtunk, szereztünk két gólt. A vendégeknél jó kapusteljesítmény volt, így csak egyenlítenünk sikerült. Bár nekünk több helyzetünk volt, de a két ellentétes félidő miatt igazságos a döntetlen. Nálunk is gondot okoz a sűrű program, a hétközi fordulók, hiszen munkából érkezünk ráadásul sok a sérültünk. Ma ennyire futotta, nincs nagy baj, mennünk kell tovább.