• Gyöngyösi Atlétikai Klub - 3200 Gyöngyös, Egri út 23.

Hírek

A tudatosabb csapat nyert

Már a 9. helyen vagyunk!

A mérkőzés közvetítése itt olvasható.

A "győztes csapaton ne változtass" elvét követve ugyanaz a kezdő 11 futott ki a pályára, mint egy héttel ezelőtt a DVSC II. ellen.

Felállásunkból fakadóan átadtuk a kezdeményezés lehetőségét a hazaiaknak, akik jöttek is gőzerővel, hiszen a tavaly elért 5. helyezésükhöz képest a 12. helyről várták ezt a mérkőzést, tehát mindenképp javítani szerettek volna a pozíciójukon.

Mivel azonban láthatóan erre készültünk, egyáltalán nem jöttünk zavarba, sőt egy-két ügyes kontrával jeleztük, hogy a védekezésükre is figyelni kell. Hogy mi is győzelemre játszottunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy ha nem jött össze a gyors kontra lehetősége, akkor szépen felálltunk, megbecsültük a labdát, és építkeztünk.

Negyed óra elteltével Tóth Olivér kapott labdát a vonal mellett. Befelé húzott, és nagyjából 20 méteren már-már lövésre szánta el magát, amikor kiszúrta, hogy a védők között pont  oda lehetne gurítani a kilépő Tarnainak. Meg is tette, Dani belekezelt, hogy jó legyen lövésre, lőtt is, de blokkolták lövését, és a pánik hangulatban ki is vágták oldalra a hazai védők. A bedobáshoz Wild érkezett, és egy begyakorolt figurára álltak fel játékosaink. Jobbszélsőnk a tizenhatos vonaláig dobta be a labdát, amit befelé fordulva Forgács engedett maga elé. Ezzel a fordulással máris az ötös sarkán, a kapuval szemben találta magát, egy lágyan a lábai elé hulló labdával... A költészetet mellőzve ballal a rövid alsóba zúdította a labdát! 0-1!

Forgács szemfüles góljával szereztük meg a vezetést

Néhány perccel később megint Olivér tálalt Dani elé, aki megint lőtt, lövését megint blokkolták, azonban most Fehér Imi fejelhetett kifacsart helyzetből kapu felé, de centikkel célt tévesztett. Egy perc múlva megint az ellenfél büntető területén birtokoltuk a labdát, ezúttal Csoszánszki személyében, aki addig-addig kereste magának a lövőhelyzetet, hogy egyszercsak egy koppanás után a földön találta magát... Semmi... A továbbcsorgó labdát Tóth Olivér szúrta rá 16-ról, lövése kívülről dörzsölte le a kapuvasra felkent festéket...

Ekkor azt éreztük, hogy eldönthettük volna a mérkőzést...

Érezték ezt a putnokiak is, akik méginkább rákapcsoltak, néhány lesig eljutottak, illetve két távoli fejesig, meg egy "nagydarabonjólment" lövésig.

A bíró felfogás kicsit követhetetlen volt, ez gyorsan okozott egy kis tüzet az amúgy sem langyos mérkőzésen. És hogy még melegebb legyen a helyzet: Rédei próbált hazakísérni egy lecsorgó indítást, és senki nem figyelmeztette, hogy a háta mögül, a semmiből berobban egy csatár... Aki szerencsére gyenge megoldást választott. Ekkor volt az első komolyabb szóváltás a mieink között, eddig csak biztató, egymást segítő megszólalások voltak. De mindenki megnyugodott, és - ezt az egy kisiklást leszámítva - végig szinte egy emberként mozogtak a pályán, egymást figyelmeztették, osztották el az embereket, tüzelték, biztatták egymást! Úgy néztünk ki, mint egy csapat!

A félidőben cseréltünk, az önmagához képest kissé halványabb Csosza helyett Csornij lépett pályára. Ez persze alapos átszervezést igényelt. A középső védőnk, Fehér Imi jobb oldalára helyezkedett Áron. Az addig ott játszó Rédei átkerült Imi bal kezéhez. Onnan Petrezselyem húzódott ki a vonal mellé a védővonal legszélére. Onnan Forgács lépett fel a bal szélső támadó helyére, ezáltal Barthából lett center. Na, ezt a kuszaságot a pályán totálisan döccenőmentesen hajtották végre a fiúk.

A második félidőre sem változott a mérkőzés képe: átadtuk a területet, onnan veszélyes kontrákat, jó támadásokat vezettünk.

Mindössze negyedóra volt hátra, amikor az első igazán gólveszélyes helyzetig jutottak a hazaiak. Jó szögből, 24-25 méterről végezhettek el egy szabadrúgást, ami mesterien csavarodott a rövid kapufánk mellé. Sokan már felugrottak, hogy gól, - én magam is szinte már bent láttam - amikor nagyon messziről érkezett vízszintesen Ladányi-kapus, és ballal kiütötte a labdát, amit aztán kivágtunk. A bíró rögtön intett a kispadunk felé, hogy ápolásra lesz szükség, mert akkora lendülettel érkezett kapusunk, hogy hősies vetődése után beverte a fejét a kapuvasba. Eddig szinte csak lecsorgókat szedett össze, most viszont minden tudására szükség volt! Szerencsére egy kisebb ápolás után folytatni tudta a játékot...

Ma is szükség volt a repülő kapus bravúrjára!

A már sárga lapos Forgács lába futás közben összeakadt a szintén sárgás Csirszkilábával, aki ezt kétvállas rámozdulásokkal jelezte gólszerzőnk felé. Azonban ezt - nagyon helyesen - Forgi nem vette fel, de a bíró így is nagyon vehemensen érkezett a helyszínre. Szerencsére salamoni döntést hozott: két piros helyett inkább a békességet választotta. 

Mivel balszélsőnk renoméja sárgából kezdett narancsvörösesre változni, így a 82. percben Nagy Ricsi lépett a helyére. Illetve Bartha húzodott vissza a balszélre, Ricsi pedig centerbe, aki egy Csornij-féle nyesett indítás után olyan erővel zúdított kapura, hogy esély volt a hálószakadásra, de sajnos csak kívülről...

A 87. percben aztán jött a számunkra leghosszabb perc: az ellenfél szöglete utáni tumultusban blokkoltunk egy lövést, majd Csornij a gólvonal előtt állva fejelte ki a labdát, de rögtön jött az ismétlés, amit megint sikerült hárítanunk... Szent István napján élhetünk meg ilyen szitut, nem lett bajunk!

A hazai oldalon Csirszki érezte úgy, hogy tutira megy melegvíz-ügyben: az egyébként is frusztrált játékos Bartha lefordulása után oxizásra emelve lábát - nemes egyszerűséggel - lerúgta az agilisan játszó szélsőnket. Második sárgával mehetett zuhanyozni.

A mérkőzés eldőlt, igazi csapatként a bátrabb, tudatosabb, higgadtabb csapat húzta be a három pontot, és nagyon jó érzés, hogy ma ez a csapat a Gyöngyösi AK volt!

Két meccs, hat pont. Jövő héten a Tállyát látjuk vendégül. Telve önbizalommal fogadhatjuk az újabb borsodi ellenfelünket, azonban nem szabad, hogy elaltasson minket a két csapat közti helyezésbeli különbség! A Tállya remizett a Jászberénnyel, és egy-egy góllal kapott csak ki a Ceglédtől, ESMTK-tól, Füzesgyarmattól! Szóval ez sem lesz egy fáklyásmenet, de ha ezt céltudatos arcát mutatja a csapat, akkor nem lehet gond!

Hajrá GYAK!

A CSAPAT:

Nyilatkozatok: Kriston István, Forgács Péter.

Varga Attila: Idegenben így kell focizni, okosan, tudatosan, szervezetten.