• Gyöngyösi Atlétikai Klub - 3200 Gyöngyös, Egri út 23.

Hírek

A bajnokesélyes otthonában kaptunk ki

Megint csak a 'szimpatikus vesztes' szerepe jutott...

Vezettünk az immár listavezető otthonában, de - a papírformának megfelelően - fordított a Szolnok, és - ha szűken is, de - behúzta a győzelmet, így mi pont nélkül maradtunk.

Jól kezdtünk Szolnokon, az első fél órában uraltuk a mezőnyt, helyzeteink voltak, gólt szereztünk, vezettünk.

A kissé talán elbizakodott hazaikat megleptük azzal, hogy nem rugdostuk el a labdát, hanem folyamatosan a támadásépítéssel foglalkoztunk. A szolnoki játékosok mintha mintha nem észlelték volna, hogy már elkezdődött a mérkőzés.

Azért az első negyedóra végén, eljutottak egy szögletig. Tisztáztunk, és Niedermüller remek passzával a bal oldalon indíthattunk támadást. Még nem vittük át a labdát az ellenfél térfelére, amikor Gergely kiszúrta, hogy a jobb oldalon Tóth tisztán várja a labdát. Át is rúgta neki, jobbszélsőnk pedig kapura tört. Mivel középen Laurinyczet ketten őrizték, így a múlt heti két gólján felbátorodva Olivér a kapuralövést választotta. A hosszúba tartó lövést a kapus kitolta jobbra, ahol viszont Forgács követte a támadást, és a felpattanó kapus mellett az üres kapuba lőtt. 1-0 ide!

Két perc sem telt el, amikor egy hazatett labdát a kapus kissé hosszan vett át, centerünk persze ott legyeskedett, és lövésre kínált vissza, ám Tarnai még jobb helyzetet akart összehozni, a védők viszont ezt már nem engedték. Utólag, kívülről, ismerve a végkimenetelt: talán inkább lőni kellett volna...

A 19. percben Halasinak már bravúrt kellett bemutatnia, a 33. percben pedig egy szép támadás végén örülhettünk, hogy a lövés gyengére sikerült.

Ekkorra már összeszedték magukat vendéglátóink, egyre inkább átvették az irányítást. Egy a rövid sarokra tartó szabadrúgás az oldalhálóban landolt, majd egy legúrított szabadrúgás utáni lövésnél megint csak kapusunk mentett egy kitűnő reflex mozdulattal.

A következő szituációt már nem úsztuk meg: a 42. percben egy egyébként is kapu felé tartó beadás Csornij Áron fején csúszott meg, ezzel teljesen esélytelenné téve Halasit. A játékvezető Nagy Olivérnek adta a gólt, fogadjuk hát el így... 1-1.

Reménykedtünk, hogy legalább döntetlennel kihúzzuk a szünetig, azonban a két szolnoki támadó szétszedte a védelmünket. Nagy Olivér iramodott meg a jobbösszekötő helyén, védőink rárontottak, de sikerült áttennie a másik oldalra, ahol Simon Attila jóformán az üres kapuba passzolt. 2-1.

Szegény embert az ág is húzza: Gergely Péter térdkalácsa kétszer is kiugrott a helyéről, így csapatkapitányunkat nem csak a második félidőre, de legjobb esetben is két-három hétre elvesztettük.

A második játékrész már a 'várt' mederben csordogált, kidomborodott a két csapat közötti különbség. Mi azért próbálkoztunk, mentünk előre, de nem igazán jelentettünk veszélyt a kapura. A feljutásra vágyó Szolnok egyre többször került komoly helyzetbe, de úgy tűnt, ma nem elég élesek.

Pontok helyett a bizakodás juthat megint: gólt lőttünk, vezettünk a csoport egyik legjobb csapatának otthonában, helyzeteket ugyan engedtünk, de megszórni nem tudtak minket. 

Jövő héten egy kötelező győzelmet kell behúznunk, egy agilis, makacs, és az utolsó percig küzdő ellenféllel szemben. A Diósgyől második csapatát 16-20 éves fiatalok alkotják, akik ősszel a 92. percben egyenlítettek ellenünk, az aktuális fordulóban pedig a Sényő gárdája ellen fordítottak a 85. percben.

Ki-ki mérkőzés, kiesési rangadó, hatpontos meccs. Nagyjából így készülhetünk a jövő hétvégére.

A szolnoki mérkőzés sajtótájékoztatóját itt lehet megtekinteni.